Szülőkategória: Participatory methods

SHOWCASE Vision Factory

TITLE: Multidiszciplináris tudásközpont Vas megyében

1. A PILOT PROBLÉMA / KIHÍVÁS RÖVID LEÍRÁSA

A Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület létrejötte óta azon munkálkodik, hogy a KKV szektort minél versenyképesebbé tegye, illetve kompetenciáikat javítsa az innovációs folyamatok megismerése és véghezvitele terén. A vas megyei régió legnagyobb kihívása manapság az, hogy a munkáltatók nem találnak megfelelő előképzettséggel és tapasztalatokkal rendelkező munkaerőt bizonyos általuk kínált pozíciókra.

Erre a kihívásra igyekezett azzal válaszolni a szervezet, hogy az Ipar4.0 program vívmányainak megismerése felé fordult, illetve annak meghonosítását tűzte ki céljául a régióban. Ennek érdekében döntött úgy, hogy létrehoz egy digitális alapú tudásközpontot, mely innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésével, illetve érdeklődő szereplők oktatásával igyekszik kiemelkedőt nyújtani.

  1. november 1-je óta működik ez a szervezet, melyet am-LAB (advanced manufacturing lab) névre kereszteltek és azóta elnyerte az Európai Unió képviselőitől a hivatalos „Digital Innovation HUB” címet, ami nagy elismerés és egyedi a régióban. Három különböző területről érkező mérnök (ipari tervezés, szenzor technológia, közlekedési mérnöki, illetve fizikusi területekről) is a csapat tagja egyéb feladatkörökkel rendelkező munkatársak mellett, illetve egy folyamatosan bővülő eszközpark is rendelkezésére álla csapatnak, melyben megtalálhatóak 3D nyomtatók (több típus is), egy 3D technológiás scanner, egy AMR (Autonomous Mobile Robot), egy beltéri drón és egy robotkar.

Az UrbanInno projektje abban támogatja a PBN és am-LAB közös munkáját, hogy általa fel tudják mérni a régióban jelen levő kulcsszereplők és az ott élők igényeit az Ipar4.0 meghonosításához kapcsolódóan. Különböző csoportok képviselőit invitálta meg a részvételi eljárások mentén lebonyolított rendezvényekre a szervezet (PBN), akik lefedték a városlakók rétegét csakúgy, mint a KKV szektort és a helyi diák – és hallgatói közösségeket. Az ő visszajelzéseik mentén a különböző termékek és szolgáltatások megtervezése és gyártása már a folyamatok elejétől kezdve igazodhat az ő valós igényeikhez, ami később nagyobb piaci sikerrel kecsegtet.

Vas megyében 3 különböző részvételi eljárás is alkalmazásra került, melyek közül a „Vision factory” nevű volt az első, mely általános jövőképalkotásra szolgál. Nemcsak a különböző célcsoportok véleményeit és tudásszintjét mérték fel ennek keretében a témakörben, de saját dolgozóik fejlesztendő kompetenciáit is ahhoz, hogy képesek legyenek átadni a tudást a rendezvényekre érkezőknek. Egy közös tanulási folyamatként tekinthetünk tehát erre az eljárásra az Ipar4.0 programmal kapcsolatosan, amely 5 rendezvényen keresztül bontakozott ki a gyakorlatban

2. KAPCSOLATFELVÉTEL ÉS IKT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA

A részvételi eljárások látogatói a következő csoportok képviselőiből tevődtek össze: a helyi diákközösség képviselői, am-LAB és PBN dolgozói, illetve olyan egyéb meghatározó szervezetek, akik már rendelkeznek releváns Ipar 4.0 tapasztalattal.

Direkt meghívások éppúgy alkalmazásra kerültek a résztvevők toborzásakor, mint internetes hirdetések és felhívások kapcsolódó platformokon. Ausztriából is érkeztek egyetemi tanárok, hogy bemutassák a náluk helyben alkalmazott Ipar4.0 megoldásokat ezzel segítve azt, hogy a lehetőségek gyakorlati alkalmazhatóságát is jobban megismerjék a PBN és am-LAB képviselői, majd továbbadhassák a tudást és kibővíthessék a vélemények alapján.

A különböző résztvevői csoportokat előre értesítették a rendezvények várható időpontjairól, többnyire már hetekkel azelőtt, hogy azok megrendezésre kerültek volna, mivel több is eléggé intenzív időigényes volt közülük, kiemelendő pl. az egyik 3D nyomtatásra fókuszáló tréning diákoknak/hallgatóknak, mely 3 napon át tartott. Tanulmányi célú látogatások és Ipar4.0 bemutatókat is szerveztek a PBN és am-LAB csapatai, hogy mélyebb betekintést engedjenek a digitalizáció világába a látogatóknak.

Az Ipar4.0 megoldások jövőbeli fejlesztői és felhasználói a fiatalabb generáció és a nyitott és dinamikusan fejlődő vállalati szektor képviselői lesznek, illetve a tematikus szakértők, ezek alapján igyekezett a PBN kiválasztani az invitált tagokat.

3. A RÉSZVÉTELI MÓDSZER GYAKORLATI KIVITELEZÉSE

Az előző paragrafusban taglalt kapcsolatfelvételen túl 6 esemény keretében valósult meg a részvételi eljárás. Ezek közül 4 arra fókuszált, hogy a helyi diák - és hallgatói közösség tagjait képezze a relevánst területeken, egynek a célja a PBN és am-LAB alkalmazottainak Ipar4.0-ás tapasztalatainak gyarapítása volt, a központi rendezvényen pedig a célcsoportok képviselői együtt ültek össze, hogy véleményt cserélhessenek és felvázolják egy jövőbeli stratégia alapjait.

A rendezvények során a résztvevő tanulókat bevezették az Ipar4.0 fogalomrendszerébe és bemutatták a kapcsolódó eszközöket és hálózatokat számukra, amelyek elhozták a 4. ipari forradalmat, külön kiemelésre került pl. az IoT (Internet of Things – Internetes kapcsolódási pontok eszközök között) fogalma, amely az új lehetőségek közül sokat elérhetővé tesz sokrétű kapcsolatok létesítésének biztosításával. Ezen felül hasznos előadások hangzottak el a PBN és am-LAB dolgozók számára is és alakultak ki beszélgetések szakértők prezentációi kapcsán, hiszen az Ipar4.0 programja még meglehetősen gyerekcipőben jár a vas megyei régióban és fontos, hogy a PBN és am-LAB karöltve a vas megyei regionális innovációs hálózat tagjaival jó irányba induljon el és megfelelő módon használja ki a technológia fejlődése által kínált lehetőségeket.

Gondoljunk csak bele! Tegyük fel, hogy adva van egy gyártó cég, melynek alkalmazottai gyakran hajlamosak a belső köreikre korlátozódni és kevés innovatív ötlettel előállni, hiába a fejlődő technológia, amely teret adna rá. Ilyenkor jöhet a képbe egy kreatív diák, aki akár relevánst ismeretek nélkül is olyan ötlettel állhat elő, amely friss, követi a mai világ trendjeit és a cég alkalmazottaitól teljesen eltérő környezet információiból táplálkozik. Nem is beszélve az am-LAB alkalmazottairól, akiknek feladatkörébe tartozik, hogy ilyen innovációs folyamatokat támogassanak szaktudásukkal. Ezért nagyon hasznos a „Vision factory” eljárása, mert minden célcsoport nézőpontjait egyesíti, melyekből aztán már láthatjuk, hogy mik a közös pontok az elképzelésekben. Persze az is megoldás lehet, néha még célravezetőbb is, ha mindenki a saját ötletét megvalósításán dolgozik, de a többi célcsoport véleményét figyelembe véve és közben kölcsönösen támogatva egymást ugyanebben a folyamatban visszafelé is, hogy aztán a végén kidolgozzák együtt azok alapján a fő, közös irányvonalakat.

4. A PILOT PROJEKT EREDMÉNYEI

Az eredmények még a vártnál, is meggyőzőbbek voltak! Öten a rendezvényekre meghívott diákok közül jelenleg a PBN és am-LAB berkeiben dolgoznak, hogy az Ipar4.0 meghonosítása minél dinamikusabban valósuljon meg a régióban.

Emellett a szakértők (főként mérnökök) azon dolgoznak folyamatosan, hogy a Magyarország minnden tájáról érkező KKV szektort képviselő vállalkozásokat az Ipar4.0 program segítségével modernizálják és termelékenyebbé tegyék, melyhez nagyban hozzájárul az a tudás is, melyet a „Vision factory” során sajátíthattak el.

A „Vision factory” eredményeire és kialakított stratégiájára építve egy „Project-in-a-day” eljárás is kezdetét vette, amely a stratégiába beleillő termékek és szolgáltatások prototípusai kapcsán fog ötleteket begyűjteni, melyekből a KKV-k is profitálhatnak, emellett egy motivációs videó is leforgatásra került az URBANINNO projekt keretein belül, amely az am-LAB-bel való együttműködésre sarkallja a potenciális partnereket, a következő linkre kattintva érhető el: